17.02.2010 11:12
2010. évi adóváltozások

1.) Adótábla, adójóváírás

Az összevont adóalap fogalma megváltozik. 2010. január 1-jétől bevezetik az úgynevezett „szuperbruttót”, tehát az összevont adóalapba tartozik minden önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem, egyéb jövedelem és az úgynevezett adóalap növelő összeg, az e.v és  a mezőgazdasági kistermelő átalányban megállapított jövedelme.

Az adóalap növelő összeg a jövedelem után fizetett társadalombiztosítási járulék általános mértéke (azaz a munkáltató által fizetett járulék-27%), vagy biztosítási kötelezettség hiányában az ezen jövedelmek után fizetendő 27%-os EHO (adóalap-kiegészítés). Az adóalap növelő összeg alapjába nem számít bele az adóterhet nem viselő járandóság összege. Az adóterhet nem viselő jövedelmet (nyugdíj, gyes, stb.) a kifizetőnél adóalap kiegészítés nélkül kell beszámítani az adóalapba, mégpedig a járandóság kifizetésének időpontja szerint függetlenül attól, hogy mely időszakra jár.

Az összevont adóalapnak része a külföldről származó jövedelem is, ha figyelembe vételét egyezmény nem zárja ki.

Az elfogadott törvényjavaslat a fenti szabályokon felül rendezi azt is, amikor a magánszemély köteles fizetni a munkáltatói társadalombiztosítási járulékot is. Meghatározza, hogy ezekben, az esetekben mit kell adóalap növelő összegnek tekinteni, illetve az adóalap növelő összeg alapjaként a magánszemély összevont adóalapjába tartozó jövedelmének 78 százalékát kell figyelembe venni.

A személyi jövedelemadó (szja) alsó adókulcs sávhatára 1,9 millió forintról 5 millió forintra emelkedik, illetve az ehhez tartozó adókulcs 18 százalékról 17 százalékra csökken, míg az 5 millió feletti jövedelem részre az adókulcs 36-ról 32 százalékra csökken.

A különadó 2010-től megszűnik.

Adójóváírás: az adójóváírás az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 17%-a, de jogosultsági hónaponként maximum 15 100 Ft, és teljes egészében akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 3.188.000 forint jogosultsági határt (ez 2009-ben 1.250.000 Ft volt).

Amennyiben meghaladja, a meghaladó rész 12 százalékával kell csökkenteni az éves 181.200 forintot, vagyis évi 4.698.000 forint összes jövedelem esetén már nem érvényesíthető adójóváírás.

2.) Adóterhet nem viselő járandóságok

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2009.12.15.-i határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította a családi pótlék adózásnál való figyelembevételét, előíró rendelkezéseket, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette őket

Ennek függvényében a decemberi hónap számfejtésénél már nem lehet figyelembe venni a családi pótlékot, mint adóterhet nem viselő járandóságot. A többi hónapra vonatkozó különbözetet a magánszemély az éves adóbevallásában tudja visszaigényelni.

2010. január 1-jétől adóterhet nem viselő járandósággá válik a korábban adómentes:

- lakáscélú támogatás: összeghatára a korábbi 1 millió forintról 5 millióra emelkedik. A 2010. január 1-jét megelőzően folyósított támogatás, elengedett kölcsön összege nem számít bele az 5 millió forintos juttatási keretbe.

- szépkorúak jubileumi juttatása

- katonai, rendőri hallgatók ösztöndíja

3.) Nem önálló tevékenységgel összefüggő változások:

-  munkába járás költségtérítése

- Belföldi és külföldi napidíj: teljes egészében adóköteles a belföldi, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíj. Amennyiben a munkáltató belföldi napidíjat számol el a dolgozójának, azt a kiküldetési rendelvénytől elkülönülten kell vezetni. Amennyiben a munkáltató rávezeti azt a kiküldetési rendelvényre, úgy az befolyásolni fogja a cégautó adót is.

4.) Önálló tevékenységgel összefüggő változások:

- megbízási díj: a bevétel 50 százalékát meghaladó költség is levonható, ha a magánszemély az adóelőleg-alapot tételes költségelszámolással határozza meg, és költségei elismert vagy igazolás nélkül elszámolható költségek. A kifizetőnek az igazolás nélkül elszámolható költséggel (10%) csak akkor kell számolnia, ha erről a magánszemély nyilatkozatot adott. Elmaradt járulék befizetése miatt 39 % költségkülönbözeti bírságot kell fizetni, ha a nyilatkozott tételes igazolással elszámolt költség legalább 5%-al meghaladja az összevont adóalapja megállapításakor az adóbevallásban elszámolt, igazolt költséget.

Az E.v. és a Társas váll. Személyesen közreműködött tagjának az összevont adóalapok számított jövedelmét, saját munkájának ellenértékét, ezen túl a tevékenységet jellemző kereset alapján kell meghatározni. Ha a díj, illetve a kivét összege ezt nem éri el, azt az osztalék, osztalékelőleg, illetve a vállalkozói osztalékalap terhére ki kell egészíteni.

Az egyéni vállalkozói személyijövedelemadó-kulcs 16 %- ról, 19 %- ra emelkedik.

5.) Adóelőleg nyilatkozat és bírságkövetkezmény

2010. január 1-jétől az adóelőleg nyilatkozat adható (esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig), az adóhatóság a 2010 évre nem adott ki kötelező formanyomtatványt.

• A bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről
• Az adóelőleg megállapítás módjáról
• A magánszemély összevont adóalapjának, adóterhet nem viselő járandóságainak adóévi várható összegéről
• Bér esetén az adójóváírás figyelembevételéről
• Családi kedvezmény érvényesítéséről és megosztásáról
• Az állami végkielégítés megosztásának mellőzéséről
• Súlyosan fogyatékos magánszemély esetében az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot fennállásának időtartamáról

A kifizető felszólíthatja, de nem kötelezheti a magánszemélyt, hogy adjon adóelőleg-nyilatkozatot.

A kifizetőnek a kifizetést megelőzően tájékoztatnia kell a magánszemélyt nyilatkozata következményiről (bírság).

Ha az adózónak bírságot kell fizetnie, akkor jövedelmét önadózóként köteles bevallani és a bírságot a bevallása alapján megfizetni.

A magánszemélynek haladéktalanuk nyilatkoznia kell az adóterhet nem viselő járandóságról. Ha a magányszemély mégsem közli az adóterhet nem viselő járandóságának összegét, a munkáltató e nélkül állapítja meg az általa kifizetett összegből a levont adóelőleg-alapot és a levonandó adóelőleget.

Ha az adóterhet nem viselő járandóság miatt az adóév végén kiderül, hogy a magánszemélynek befizetendő adója keletkezik, akkor az adókülönbözet után 12 %-os bírságot kell a magánszemélynek megfizetni és az éves adóbevallását is a magánszemélynek kell beadni.

Ha a magánszemély már tett nyilatkozatot, bármely változásról köteles haladéktalanul új nyilatkozatot adni.

6.) Adókedvezmények:

Megszűnik: tandíj, az alapítványi adomány, a biztosítás, a magán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj és a társadalombiztosítási megállapodás alapján járó, az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó és a háztartási szolgáltatások utáni adókedvezmény.

A megmaradó kedvezmények: családi kedvezmény, őstermelői adókedvezmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, nyugdíj-előtakarékossági számlára történő befizetésekhez kapcsolódó adókiutalás és a súlyosan fogyatékos magánszemélyek adókedvezménye.

A halasztott kedvezmények továbbra is a 2009. december 31-én hatályos szabályok alapján érvényesíthető.

7.) Adókötelessé váló béren kívüli és egyéb juttatások:

Megszűnik a béren kívüli juttatások adómentessége, és természetbeni juttatásként adózik:

-         csekély értékű ajándék (évi 3 alkalommal)

-         hideg étkezési utalvány (havi 6 000 Ft értékhatárig)

-         kultúra utalvány (évente a minimálbér értékéig)

-         a legalább két éve használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes juttatása

-         nyugdíjba vonuláskor természetben adott egyszeri ajándék értékéből 15 000 Ft

A 2009. évi feltételeknek és mértéknek megfelelő juttatásokon túl az adott természetbeni juttatásokat a munkáltatónak külön szabályoznia kell, ha nem minden munkavállalónak nyújtja egységesen.

Ha egy 2010-ben nyújtott természetbeni juttatás már 2009-ben sem minősült adómentesnek, a munkáltatónak szabályoznia kell a juttatás feltételeit, ha ezt nem teszi meg, a juttatás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

8.) Kedvezményesen adózó természetbeni juttatások:

E juttatások 25 százalékos személyi jövedelemadóval adóznak, de más közterhet nem kell utánuk fizetni:

- üdülési csekk

- iskolakezdési támogatás (minimálbér 30%-a)

- munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba (havonta a minimálbér 50%-a)

- munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba, önsegélyező pénztárakba (havonta a minimálbér 30%-a)

- magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés

- iskolai rendszerű képzés évente a minimálbér két és félszereséig

- helyi utazási bérlet juttatás

- melegétkezés havonta 18 000 Ft-ig

A juttatásokra egyedi korlátok vannak, melyek a melegétkezés juttatás kivételével megegyeznek a 2009. évivel.

A korlátokon felüli rész természetbeni juttatásként adózik.

-         biztosítási jogviszonyban történő juttatáskor 54 % személyi jövedelemadó, valamint a juttatás személyi jövedelemadóval növelt értéke után 27% társadalombiztosítási járulék,

-         nem biztosítási jogviszonyban történő juttatáskor 54 % személyi jövedelemadó és 27 % EHO.

9.) Adómentes juttatások

-         munkáltató által biztosított számítógép-, internethasználat

-         kifizető által biztosított védőoltás

-         reprezentáció és az üzleti ajándék, ha azt a kifizető a Tao szerint adóalap növelő tételként számolja el

-         társadalmi szervezettől, egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből 5000 Ft.

10.) Belföldi, külföldi napidíj:

Teljes egészében adóköteles a belföldi, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíj, kivétel a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek esetében az e tevékenységre tekintettel – 168/1995 korm.rend.alapján.